2025. augusztus 8-10. között rendezték meg a tiszadorogmai Boglya Fesztivált, amely idén is a fenntarthatóság, a hagyományőrzés és a közösségépítés jegyében zajlott. A szombati napon, augusztus 9-én mi is ellátogattunk a programokra, hogy testközelből tapasztaljuk meg a vidéki fesztivált.
Délután egy órára érkeztünk a fesztivál központi helyszínére, a Lukrécia portájára, ahol majdnem 150 ember ebédelt a nap folyamán. A közösségi főzés eredményeként az étkezés adományos volt. A menüben gulyásleves, halászlé, valamint többféle házi sütemény szerepelt, miközben a résztvevőknek visszaváltható poharat adtak a környezetbarát szemlélet jegyében. Az öko-nevelés jegyében mindenki maga gondoskodott étkezőeszközei elmosásáról. A vendégek többsége helyi lakos volt, akik egyszerű padokon étkeztek, megerősítve a rendezvény intim, családias jellegét.
Kettőkor a Kultúrházba indultunk, ahol az öko beszélgetések folytatódtak – A „kerekasztal” során Putnoky Botond gazdálkodó és Marcell Márton séf az ökológiai szemléletű életmódról, valamint annak mindennapi megvalósításáról osztották meg gondolataikat. Kiemelték a környezetvédelem jelentőségét, valamint azt a problémát, hogy a modern társadalmak egyre inkább eltávolodnak a természettől. Szóba került, hogy a feldolgozott élelmiszerek kerülése nemcsak egészségügyi, hanem környezeti szempontból is előnyös, és hangsúlyozták, mennyire fontos lenne, hogy a fiatalok újra közvetlenebb, felelősségteljesebb kapcsolatot alakítsanak ki a földdel és az élelmiszerekkel.
A program után személyesen találkoztunk az Egyboglya Alapítvány képviselőjével, Erdeiné Csepregi Zsókával, aki a Boglya Fesztivál egyik kezdeményezője és szervezője.
Első kérdésem arra irányult, hogy kik szervezik a fesztivált, és milyen a rendezvény előkészítésének menete. Az alapítvány képviselője elmondta, hogy a fesztivált az Egyboglya Alapítvány szervezi, melynek működése nagyrészt saját forrásokra épül. „Azt gondoljuk, hogy egy alapítványnak kell ilyet csinálni… Saját forrásokból, tehát a gyerektáborokból és egyéb olyan programokból finanszírozzuk a fesztivált, amiket mi vállalkozási tevékenységként is csinálunk” – magyarázta. Hozzátette, hogy a fesztivál ötlete részben abból a tapasztalatból született, hogy a gyerektáborokba járó idősebb fiatalok szívesen visszatérnének, de már nem alkalmasak arra, hogy kicsik mellett segítsenek. Így vált a Boglya Fesztivál természetes folytatásává és kiterjesztésévé a gyerektáboroknak.
A következő kérdésem az volt, hogy átlagosan mekkora közönséget vonzanak a fesztivál programjai, és mely események a legnépszerűbbek. Zsóka elmondta, hogy a rendezvény kis léptékű, családias hangulatú, amely az elmúlt évek alatt kialakult tematikára épül: „Kialakult egy kis tematikánk az elmúlt három évben. Úgy gondoljuk, hogy péntek-szombat a fiatalabb korosztályról szól, vasárnap már nincsenek esti koncertek, akkor olyan közösségi programok vannak, amelyek inkább a helyieknek szólnak.” A legnépszerűbb események között említette az ártéri traktorozást, a kosárfonást, a csigacsináló foglalkozást, valamint a tavalyi évből egy filmvetítést, amely régi népdalgyűjtéseket mutatott be.
Arra is kíváncsi voltam, hogy a fesztivál résztvevői főként helyiek-e, vagy inkább más településekről érkeznek. Zsóka elmondta, hogy a közönség főként helyi, de budapesti és környékbeli városokból is érkeznek látogatók. „Tiszadorogma kicsi, idősödő település, körülbelül háromszáz lakossal és húsz általános iskoláskorú gyerekkel. Van az a korosztály, aki már idős és kevéssé jön, de igyekszünk mindenkit megszólítani.”
Végül arra kérdeztem rá, milyen szerepet tölt be a Boglya Fesztivál a helyi életben, és milyen jelentősége van a település számára. Csepregi Zsóka hangsúlyozta, hogy a fesztivál nem csupán szórakoztatás, hanem közösségépítés és értékőrzés is egyben: „Szerintünk nem attól öko egy fesztivál, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet. Ma már a fenntarthatóságnál társadalmi szempontok is kialakultak… Célunk, hogy az embereket olyan irányba vezessük, ahol a vidék értékei az ökológiai tudatossággal és a hagyományőrzéssel fonódik össze.”
A beszélgetés után a Kultúrház Kosaras kiállítótermébe mentünk, ahol egy különleges tárlat várta a látogatókat. A kiállítás az Egyboglya Gyerektáborok 15 éves történetét mutatta be fotókon keresztül. A tárlat csak a fesztivál ideje alatt volt látogatható, és a gyermekek által készített tábordalok, valamint a róluk készült fényképek igazán bensőséges képet adtak az elmúlt másfél évtizedről.
A közönség túlnyomórészt helyi lakosokból áll, ami nem meglepő, hiszen Tiszadorogma egy kis, idősödő település mindössze háromszáz lakossal. A késő délutáni programokon körülbelül 30 fő vett részt, főként nyugdíjasok és kisgyermekes családok, ezzel szemben az esti koncerteken és fellépéseken már nagyobb közönség gyűlt össze.
A nap zárásaként visszatértünk a Lukrécia portájának zenei udvarába, ahol a helyi fiatalok mutatták meg tehetségüket. A nagyszínpadon a Boglyára fel! tehetségkutató verseny győzteseinek koncertjeit hallhattuk, a kisszínapdon pedig további fellépőket tekintettünk meg. A látogatásunkat a Nopara GyógySerTár kézműves söreivel koronáztuk meg.
Ez a kis vidéki fesztivál nemcsak a hagyományőrzés és a fenntarthatóság színtere, hanem egy olyan otthon, amely összehozza a különböző generációkat, a városi és vidéki embereket, és ahol a közösség ereje évről évre megújul, erősítve a helyiek összetartozását.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
