A helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán mára közel 120 magyar településen lépett életbe olyan önkormányzati rendelet, amely szigorú feltételekhez köti az új lakosok beköltözését. A civil szervezetek, köztük a Roma Parlament, a Romano Drom és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete november 7-én panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve a magyar kormánnyal szemben.
A Roma Sajtóközpont térképe egyértelműen mutatja: a jelenség középpontjában Északkelet-Magyarország áll. A korlátozó rendeletek kétharmada Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyében lépett hatályba, bokorszerűen terjedve. Heves város környékén már nyolc település zárta le határait, így szinte minden közvetlen szomszéd elfogadott hasonló szabályokat. Veszprém megyében viszont egyetlen település sem hozott ilyen rendeletet, holott Navracsics Tibor közigazgatási miniszter éppen erre a térségre hivatkozott a törvény beterjesztésekor, a túlnépesedés elleni védekezésre.
A Borsod megyei Tomoron csak azt fogadják be, akit személyes meghallgatás után alkalmasnak tartanak. A szabolcsi Tiszaeszláron legalább 365 napos biztosítotti jogviszony szükséges. Sátoraljaújhelyen érettségi vagy szakképesítés nélkül senki nem költözhet be. Pélyen kizáró ok a folyamatban lévő büntetőeljárás. Sok település pénzügyi hozzájárulást is előír: Rajkán másfél millió forintot, Kallósdon háromszázezer forintot.
A törvényt benyújtó Navracsics Tibor augusztusban és októberben is határozottan cáfolta, hogy az önazonossági törvénynek bármilyen romaellenes felhangja lenne, és kikérte magának a rasszista minősítést. A miniszter az RTL Híradónak azt nyilatkozott, hogy a törvény tiltja a diszkriminációt, és jogsértés esetén a leghatározottabban lépnének fel. A törvény azonban a július elsejei hatálybalépése óta rohamosan terjedt: szeptember tizenkilencedikén még negyvennégy, szeptember végére már hatvanhét, október elejére nyolcvanegy, mostanra pedig közel százhúsz településen hoztak korlátozó rendeletet.
A Horváth Aladár romajogi aktivista vezette Roma Parlament beadványában kifejtette, hogy a szabályozás elsősorban az alacsony jövedelműeket és a roma közösségeket sújtja, megsértve az uniós alapjogokat. Az önkormányzatok által alkotott rendeletekben megjelenő, gyakran önkényes feltételek sértik az emberi méltósághoz való jogot, korlátozzák a szabad mozgáshoz való jogot, és közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg a roma közösségek tagjaival szemben.
Az Európai Roma Jogok Központja szeptember végén nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, elítélve a törvényt, amely szerintük “rejtett apartheid” és szándékos lépés “cigánymentes zónák” létrehozására. A szervezet szerint a jogszabály jogi keretet biztosít a faji szegregációhoz, és megsérti az uniós szerződés faji diszkriminációt tiltó rendelkezéseit.
A Velencei Bizottság októberben jelezte, hogy figyelemmel kíséri a törvény alkalmazását, és álláspontja szerint a lakóhelyválasztás szabadságához való jog megsértésének minősül, ha bizonyos területeken megtagadják a letelepedést jövedelmi vagy foglalkoztatási feltételek miatt.
Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman-helyettes november harmadikán állásfoglalást adott ki, amelyben a szabályozás soron kívüli alapjogi felülvizsgálatát és szükség esetén hatályon kívül helyezését javasolta. Az ombudsman-helyettes szerint a helyi önazonosság védelmére hivatkozó gyakorlat fenyegeti a helyi társadalmi békét, felerősíti az ellenérzéseket a hátrányos helyzetűekkel szemben, és elfogadhatatlan, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak kirekesztéséhez vezessen.
Az Amnesty International közleménye szerint az Országgyűlés csak látszólag adott garanciákat: ha valóban érvényt akart volna szerezni az egyenlő bánásmód elvének, akkor nem biankócsekket ad az önkormányzatok kezébe, hanem biztosítékokhoz kötött, kivételes eszközt biztosít a valóban túlnépesedéssel küzdő települések számára.
Forrás: Qubit.hu, Roma Sajtóközpont
