Öl, butít, nyomorba dönt – csendes tragédiák Szabolcs megyében

Megosztás

Tabutéma. Keveset beszélünk róla, pedig rengeteg családot érint. Az alkoholbetegség súlyos egészségi és társadalmi következményekkel jár, a teljes gyógyulás pedig gyakran szinte lehetetlen. A változáshoz nem elég felismerni a problémát, szakszerű segítségre is szükség van. Ezért fontos az a napokban megjelent hír, hogy Nagykállóban újra elérhető az addiktológiai rehabilitációs program, amely komplex terápiával támogatja azokat, akik az alkoholbetegségüket a hátuk mögött szeretnék hagyni.

Szakmai becslések alapján bátran kijelenthető, hogy Magyarországon 800 ezer és 1 millió közé tehető az alkoholbetegséggel küzdők száma. Évente körülbelül 30 ezer ember hal meg olyan betegségek következtében, amelyek közvetlen vagy közvetett módon az alkoholfogyasztáshoz köthetők. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szintén becsült adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint 42-53 ezer ember él alkoholbetegséggel, és évente mintegy 150–180 haláleset hozható összefüggésbe az alkohol okozta egészségkárosodással.

Magyarországon a felnőttek éves átlagos alkoholfogyasztása 10–11 liter tiszta alkohol/fő körül alakul, ami meghaladja az európai uniós átlagot, és megközelítőleg kétszerese a világátlagnak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei érintetteket kérdeztünk a témáról.

Enikő, egy alkoholista férjjel élő nő így mesél:

„a párom szellemi munkát végez Nyírbátor környékén. Több évtizede masszív alkoholista. Leginkább a pálinkát szereti, nyáron sörrel egészíti ki. A munkájában önálló. Előfordul, hogy napokig iszik, ilyenkor teljesen munkaképtelen. Az is megesik, hogy már kora este elkezd inni, hajnalig alszik, az ágya mellett tartja az italt, és hajnalban is iszik belőle. Így nem tud vezetni, dolgozni sem. Évtizedek óta nem alszunk együtt. Szerelem? Szeretet? Egyik sincs már. Egymás mellett élünk. A gyerekeink is megsínylették. Nincs igazi apa–fiú kapcsolat, csak kiabálva tudunk beszélni. Ezt tette velünk az ital. Az egészsége is tönkrement. Máj- és cukorproblémák, kezdődő mentális gondok. A személyes higiéniája is egyre rosszabb. Mindig azt mondja, bármikor le tudja tenni az italt. Ideig-óráig talán igen, véglegesen nem. Soha ne válasszanak alkoholista férjet” – sírva zárja szavait.

Róbert, egy gyógyulófélben lévő alkoholista története:

„Budapesten éltem, mielőtt tíz éve Mátészalkára kerültem. Ott már végigcsináltam egy terápiát. Mindig tiszta vagyok pár hónapig, aztán visszaesem. Már nem iszom annyit, mint régen. Akkor egy liter tömény és egy flakon kannás bor volt a minimum. Most inkább sört iszom, amikor rám tör a vágy. Az alkohol miatt elvált tőlem a feleségem, elvitte a két lányomat. Teljesen összetörtem. Azt mondta, soha többé nem leszünk család. A gyerekeimet mindennél jobban szeretem. Bolond fejjel az alkohol lett a mindenem. Hiába javultam valamennyit, nincs esélyem visszakapni őket. Volt, hogy menekülniük kellett, és volt, hogy kórházba juttattam a gyermekeim anyját. Szégyellem magam. Tisztelem azokat, akik egy kortyot sem isznak. Bárcsak én se kezdtem volna bele.”

Anikó, egy fiatal anya bántalmazó kapcsolatból próbál menekülni:

„most is csak 19 éves vagyok, nyíregyházi. Nagy szerelem volt a mienk, 16 évesen szültem. Két évig nem volt gond, aztán a párom inni kezdett. Kiderült, megcsalt, és a lelkiismeret-furdalás elől az alkoholba menekült. Drága italokat ivott. Olykor naponta tízezer forintot költött a kocsmában. Később kaszinóba is járni kezdett, eladta a házból a dolgokat. Agresszív lett. Rendszeresek a balhék, előfordult, hogy egy ilyen alkalommal felrepedt a szám egy ütéstől, amit kaptam. Most munkát keresek, hogy ki tudjam fizetni az albérletet. Nem könnyű. Meg van kötve a kezem, tűrnöm kell, és minden este félnünk.”

A statisztikák mögött valódi hétköznapi életek állnak, és ezek mind ugyanarra figyelmeztetnek: a függőség nem egy ember baja, hanem egy egész közösségé. A felépülés nem lehetetlen, de akkor kezdődik el, amikor valaki kimondja, hogy segítségre van szükség.

Alkoholproblémákkal küzd? Elhatározta, hogy változtat az eddigi életén?


Az intézmény közleménye az alábbiakban olvasható:

„Absztinencia kialakítására motivált szenvedélybetegek (alkohol-, gyógyszer- és drogproblémákban érintettek) jelentkezését várjuk addiktológiai rehabilitációs programunkba.

A program időtartama 12 hét, mely során a betegek csoportfoglalkozásokon, egyéni terápián, foglalkozás terápián, művészetterápián, mozgásterápián vesznek részt.

A rehabilitációs folyamat pszichiáter szakorvos, klinikai szakpszichológus/pszichológus, addiktológiai konzultáns és mentálhigiénés szakember segítségével zajlik. A program célja az absztinencia hosszútávú fenntartása, az absztinenciát támogató viselkedések és készségek fejlesztése.

Helyszíne: SZSZBVK Nagykállói Sántha Kálmán Tagkórház Addiktológiai Rehabilitációs Osztály 4320 Nagykálló, Szabadság tér 13.

A programba kerülést felvételi interjú előzi meg, melyre telefonos egyeztetést követően kerül sor. A jelentkezés e-mailben, illetve telefonon lehetséges, a [email protected] e-mail címen vagy a 42/563-801-es telefonszámon.”

Fotó: NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ

Kapcsolódó cikkek