A német nemzetiségi képviselet parlamenti mandátuma veszélybe került, miután januártól ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik leiratkoztak a német nemzetiségi névjegyzékről. A Political Capital elemzése szerint péntekre 29170-re csökkent a regisztráltak száma, ami aggasztó lehet a Fidesz számára is, hiszen a korábbi három választás során 22-24 ezer szavazatra volt szükség egy nemzetiségnek mandátumszerzéshez.
Az elemző cég megfigyelése szerint tavaly június óta bő fél évig átlagosan napi két-három fővel csökkent csak a létszám, az elmúlt három hétben viszont már átlagosan napi 30-an döntöttek úgy, hogy a nemzetiségi lista helyett inkább pártlistára szeretnének szavazni április 12-én. 2022-ben még 30 ezer fölött volt a regisztráltak száma, és mivel idén eleve magasabb részvételre lehet számítani, a Political Capital úgy értékeli, hogy ha nem ér véget a leiratkozási hullám, egyre valószínűbb, hogy nem fog újra mandátumot szerezni a német nemzetiségi lista.
A német nemzetiségi mandátum kiesése különösen a kormánypártoknak lenne kellemetlen. Az utóbbi két ciklusban a Fidesz stabilan számíthatott plusz egy szavazatra, amit Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szállított. Ritter 2018 óta szinte minden szavazásnál a Fidesz-KDNP-t támogatta voksával, ő volt a kétharmad plusz egy fője. Az idei választáson azonban már nem indul, és a német nemzetiségi önkormányzat más listavezetőt állított.
A pártlisták választása abból a szempontból érthető, hogy átélhetőbbé teszi a demokrácia élményét. Aki a nemzetiségi szavazás mellett dönt, ott egyedül azt a listát találja, amit az adott országos nemzetiségi önkormányzat állított, tehát zéró választási lehetőséggel. Ráadásul az országgyűlési választáson nemzetiségi listára csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe, és így viszont nem szavazhat egy párt országos listájára.
A roma nemzetiségi névjegyzék helyzete más képet mutat. Amióta a Political Capital nyomon követi a névjegyzékek mozgását, a romáké csak 367-tel, 40286-ra csökkent. A romáknak is van elvi esélye mandátumot szerezni, sőt, ez lehetne az első alkalom, hiszen 2022-ben listát sem tudtak állítani. Miután az országos roma önkormányzat tisztújításán többséget szereztek a fideszes romák, az új elnök, Aba-Horváth István korábban nem is titkolta: céljuk, hogy 2026-ban cigány képviselőt juttassanak a parlamentbe. Sajtóhírek szerint azonban nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot, elégedettek lennének a szószólói pozícióval.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának nem célja, hogy szavazati joggal is járó parlamenti mandátumot szerezzenek a roma nemzetiségnek. A másik 11 nemzetiségnek pedig nincs reális esélye megfelelő számú választót regisztrálni, mivel lélekszámuk miatt matematikailag esélytelen a kedvezményes mandátumszámításhoz szükséges voksszám elérése.
A nemzetiségi választás rendszere egyébként reformra szorulna. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2023 áprilisában jogerőssé vált ítéletében jogsértőnek mondta ki több ponton is a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását. Az ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról, sérül a választás titkosságához való jog, a nemzetiségi lista zárt, és a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek esélye sincs parlamenti képviselőt választani. A kormány azonban lassan három éve nem hajtotta végre a jogerős ítéletet, bár közben többször átírták a választási törvényt máshol, ahol az a Fidesz érdekeit szolgálta.
