Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium élén álló politikus Nyíregyházára látogatott a vidéképítő turné 12. állomásaként. A fideszes politikus szövetséget ajánlott a helyieknek, külön kiemelve, hogy nagyra becsüli a szabolcsi polgárok hozzáállását. Felidézte, hogy tizenöt évvel ezelőtt egy egészen más város fogadta az ide érkezőket.
Lázár szerint a munkanélküliség, recesszió és nehéz életkilátások jellemezték akkoriban Nyíregyházát. A kétezres évek elején sokan kényszerültek elhagyni a várost a munkalehetőségek hiánya miatt – a fiataloknak csak születni volt jó itt, élni már nem akartak.
A miniszter szerint mára áttörést értek el: Nyíregyháza kitűnő munkahelyeket kínál a fiataloknak. Sőt, azt vizionálja, hogy a következő években olyan mértékű munkahelyteremtés várható, ami már nem csak a helyi fiataloknak biztosít majd megélhetést. Már a 2026-os parlamenti választásokra is kitért, hangsúlyozva, hogy számítanak a nyíregyháziak szavazataira. Felveszik a versenyt a Tisza párttal szemben, mely egyébként a júniusi EP-választáson több szavazatot szerzett a szabolcsi megyeszékhelyen, mint a kormánypárt – bár ezt a miniszter nem említette. A helyi ellenzéknek pedig azt üzente: a bizalmat vissza fogják szerezni.
Lázár bejelentette az Aranyháromszög nevű új gazdasági fejlesztési övezet létrejöttét, amely Miskolcot, Nyíregyházát és Debrecent köti össze, bevonva a határon túli magyar területeket is. Ez az övezet magasabb gazdasági növekedést ígér a régiónak.
Ennek részeként épül az M49-es gyorsforgalmi út, amely Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. A magyar oldalon 42 kilométernyi útszakasz készül, 360 milliárd forintos költséggel. Az első, 30 kilométeres szakaszt 2026 végén, a második, 12 kilométeres részt 2027 elején tervezik átadni. Emellett az M3-as autópályát is bővítik Záhony és Beregdaróc felé az M34-es megépítésével, ami a háború lezárultával új gazdasági lehetőségeket nyithat meg.
A miniszter elmondása szerint országjáró körútjuk célja az önkormányzatokkal való együttműködés, pártállástól függetlenül. Nyíregyházát VIP ügyfélként kezelik, amit az is mutat, hogy rendezték a VOLÁN-nal fennálló vitás ügyeket: a minisztérium csak a tőkére tart igényt, a több százmilliós kamatokat elengedik. (Előzmény: Nyíregyháza korábban pert veszített a Szabolcs VOLÁN jogutódjával szemben, amely szerint 1,2 milliárd forintot és annak késedelmi kamatait kellett volna megfizetnie szerződésszegés miatt.)
A sóstói fejlesztéseket Magyarország egyik legsikeresebb turisztikai beruházásaként értékelte. Az elmúlt évtizedben a vendégek száma megnégyszereződött, az állatkert fejlesztésére 20 milliárd forintot fordítottak.
A sport területén jelentős beruházás volt a 23,5 milliárd forintból megépült nyíregyházi stadion, amely rendszeresen megtelik. A Nyíregyháza Spartacus vállalta a létesítmény fenntartását. További fejlesztésként a város a stadion bejáratánál lévő garázsokat felvásárolja, helyükön az állammal közösen 300 állásos parkolóház épül. A stadionnál lévő túlterhelt körforgalmat is újjáépítik. A Magyar Közúttal együttműködve áttekintik az állami tulajdonú, nyíregyházi belterületi utak felújítási lehetőségeit 2025 végére vagy 2026 elejére.
A közlekedési fejlesztések között szerepel egy teljes várost elkerülő körgyűrű kiépítése, valamint egy közlekedési csomópont kialakítása a vasútállomásnál. Az Északi elkerülő út, a Tokaji úti aluljáró és a Simai úti felüljáró a 113-as vasútvonal modernizációjával együtt valósul meg. A vasútvonal Mátészalkáig történő korszerűsítése az ipari parkot fogja kiszolgálni, ahol konténerterminált is terveznek. A kiviteli tervek költsége 6,5 milliárd forint.
A kormány 200 milliárd forintot szán a Debrecen-Nyíregyháza vasúti szakasz felújítására, amely 47 kilométer hosszú lesz. A tervezés befejeződött, a kivitelezés 2025 végén vagy 2026 elején kezdődhet. A 160 km/órás sebességre alkalmas pálya 2027-re, legkésőbb 2028-ra készülhet el.
Kovács Ferenc polgármester javaslatára négysávosítják a 4-es főutat Nyíregyháza és Debrecen között, 35 kilométer hosszban, Újfehértó elkerülésével.
A nyíregyházi ipari park fejlesztése kiemelt prioritás. Jelenleg öt nagy gyár építése zajlik. A város iparűzési adóbevétele ma 15 milliárd forint, ami az új üzemek termelésbe állásával várhatóan 30 milliárdra nő néhány éven belül. 130 hektár ipari park már készen áll, további 670 hektár betelepítése folyamatban van.
Újságírói kérdésekre válaszolva Lázár János beszélt a Rákosrendező pályaudvar környékének fejlesztéséről is. A projektet ért kritikákat méltatlan támadásnak nevezte, hangsúlyozva, hogy céljuk a területen 35 éve fennálló rendezetlen állapotok megszüntetése és a felhalmozott 330 ezer köbméter szemét elszállítása. Ígéretet tett arra, hogy csak olyan beruházások valósulhatnak meg, amelyek beilleszkednek a városképbe – toronyházak és mecset építése kizárt. A zöldfelületek növelését is prioritásként említette.
Ugyanakkor nem esett szó a Mátészalka-Debrecen vasútvonal fejlesztéséről, valamint arról a problémáról sem, hogy a VOLÁN és a MÁV-START egyesülése ellenére a buszok továbbra sem várják meg a késésben lévő vonatokat az utasok tapasztalatai szerint.
Fotó: Lázár János Facebook-oldala
