20 középiskola 85 osztályának 1976 végzős diákja búcsúzik a jövő hét végén.
Egy bő héttel a ballagás előtt a nyíregyházi maturáló diákok képviselői beírták magukat a város kapcsos könyvébe, mely jelképes kapcsolat a diákok és Nyíregyháza önkormányzata között. Pénteken délelőtt pedig 20 középiskola 85 osztályából érkeztek végzős tanulók, hogy közel kétezer diáktársuk nevében fogadják a városvezetők jókívánságait és ajándékát. A búcsúzókat igazgatók és pedagógusok is elkísérték a jeles alkalomra.
„Nagyon nehéz, de ünnepélyes dolog. Nekünk annyiban van könnyebbségünk a szakképzésben, hogy a fiúk javarésze itt marad ötödévre, hogy a technikusi végzettséget megszerezzék. Formalitás tehát ez nekünk, mégis az iskola legnagyobb ünnepélye számunkra a ballagás” – nyilatkozta Juhász Ferenc, a Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium igazgatója.
„Gépjárműtechnikusnak tanultam és tanulok. Két év még marad nálam. Legszívesebben Debrecenben, Nyíregyházán vagy Budapesten szeretnék továbbtanulni. Sok új emberrel ismerkedtem meg az iskolában. Tetszett ez az osztály, szerettem őket” – fogalmazott Sipos Péter, a Bánki végzős diákja.
A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium diákjainak gitármuzsikája fogadta a gyülekező társaságot. Volt vers, és citerazene, de megszólalt a fanfár is.
„Hérakleitosz szavaival élve: Minden nap elmúlik valami, amiért az ember szomorkodik. De minden nap kezdődik valami, amiért érdemes élni és küzdeni. Kívánom, teljesüljenek céljaitok, kívánságaitok! Váljanak valóra álmaitok! Töltsetek hasznosan, minden pillanatot kihasználva a még itt töltött időben. Sok sikert, kitartást kívánok az elkövetkező éveitekhez!”
Így szólt a ballagókhoz Takács Zsófia diákpolgármester, majd felkérte a város polgármesterét az ünnepi köszöntőre.
„Gondoljatok arra, mit kaptatok az iskolától, a tanáraiktól! Mit jelentett ez? Ez majd a következő években is előjön, és csupa pozitív formában. Gondoljatok a barátokra, szerelmekre, és a családotokra, szüleitekre is! Az ember később jön rá arra, hogy mennyire fontos volt ez a diákévek alatt is. Az önkormányzat, a városvezetés is nagyon fontosnak tartja ezt a mérföldkövet a ti életetekben, hiszen azon dolgozunk, hogy minél többen – akik most ballagnak – visszajöjjenek Nyíregyházára. Mi kell ehhez? Két fontos dolog. Jó munkahely és lakás. Ezt indítottuk négy évvel ezelőtt. Van egy Nyíregyháza Hazavár program, amivel – a kormányzati támogatások mellett – segítjük a fiatalok, házaspárok indulását” – fogalmazott köszöntőjében a polgármester, dr. Kovács Ferenc.
A város első embere megtoldotta még a búcsúzót egy atyai jótanáccsal:
Csak olyat tanuljatok, olyan munkahelyet válasszatok, amit szerettek! Szólt arról is, hogy most is új munkahelyek teremtésén dolgoznak. A visszatérők számíthatnak a dél-koreai és egy német cég állásajánlatára is a jövőben.
Ezután dr. Ulrich Attila alpolgármesterrel gratulált a végzősöknek, és átadták az emléktoll és ceruza szettet a fiataloknak.
„Egyértelmű, hogy hiányozni fog a Zrínyi, mivel ez egy nagyon családias közösség. A diákönkormányzat tagja voltam, és nagyon fog hiányozni. Biztos vissza fogok járni az iskolába, beszélgetni a tanárokkal.”
„Én úgy vélem, hogy nemcsak az oktatást és a tudást kaptuk meg a tanárainktól, hanem megtanítottak bennünket szeretni, és arra, hogy milyen egy igazi közösség” – mondta a két zrínyis diák, Dankó Nóra Virág és Gavola Bálint.
A Zrínyi igazgatója sajnálattal utalt arra, hogy ezektől a most ballagó fiataloktól két esztendőt is elvett a járvány.
Ők még a régi Nemzeti Alaptanterv szerint fognak érettségizni. Ezelőtt persze jön még a szerenád, a közös búcsú és persze a ballagás.
„Most hétvégén fogom megírni a beszédet. Minden évben új beszédet írok, igyekszem elkerülni a kliséket. Úgy készülök, hogy nekem ez az utolsó beszédem, amit ebben a minőségben elmondhatok, a 15. Most elbúcsúzom az iskolától, és nyugdíjba vonulok” – árulta el a Zrínyi gimnázium igazgatója, Huszárné Kádár Ibolya.
A megható esemény után a Városháza előtti téren közös fotók, egyéni emlékek készültek. Ma talán senki nem gondol arra, hogy évek, évtizedek után esetleg megkönnyezik majd a napot, és a régi kedves ismerősök arcképét.
Szöveg/fotó: Nyiregyhaza.hu