Bár a közelmúltban egyre többet hallani a tűzijátékok korlátozásáról, egy júliusban végzett országos reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része továbbra is támogatja a hagyományos fényjátékokat.
A magyar ünnepek évtizedek óta elválaszthatatlanok a tűzijátékoktól – legyen szó augusztus 20-áról a Duna fölött, szilveszteri ünneplésről vagy helyi falunapokról. Az Europion kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint ez a hagyomány továbbra is mélyen gyökerezik a magyar társadalomban.
A kutatás eredményei egyértelműen mutatják a magyar emberek érzelmi kötődését a tűzijátékokhoz. A megkérdezettek 63 százaléka úgy véli, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték fontos kulturális és közösségi szereppel bír. Még nagyobb arányban, 58 százalékban gondolják úgy, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként.
Ez a széles társadalmi támogatottság különösen az augusztus 20-i ünnepségek kapcsán válik kézzelfoghatóvá – az ország túlnyomó többsége számára ez az ünnepségsorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.
Az augusztus 20-i tűzijátékok története 1927-ben kezdődött, amikor Budapesten megtartották az első, kifejezetten a köznépnek szóló Szent István napi tűzijátékot, amely azóta a hagyomány alapkövévé vált. A második világháború alatt, 1944-ben szünetelt a rendezvény, majd 1948-ban a kommunista rendszer újraindította, bár már politikai tartalommal átszínezve. 1954-ben a tűzijátékot áthelyezték augusztus 20-ról április 4-re, a “felszabadulás” napjára. Az 1956-os forradalom után minden pirotechnikai eszköz használatát betiltották, így a látványosság teljesen megszűnt. A Kádár-korszakban, 1966-ban indult újra az augusztus 20-i tűzijáték, immár vízi és légi parádéval kiegészítve, és ez a második nagy megszilárdulást jelentette. A rendszerváltás óta folyamatosan megtartják a tűzijátékot, mindössze három alkalommal maradt el: 2002-ben az árvíz, 2020-ban a koronavírus-járvány, 2022-ben pedig a viharjelzés miatt – utóbbi esetben azonban egy héttel később pótolták.
Tűzijáték a Gellérthegyen 1932-ben
Egészségügyi hatások és állatok védelme
A Fővárosi Önkormányzat áprilisban végzett társadalmi konzultációja is hasonló eredményeket mutatott; igaz, az inkább a szilveszteri petárdázásokat és a lakosság attitűdjeit vizsgálta. A budapestiek 73 százaléka nyilatkozta úgy, hogy a tűzijátékok eddig nem okoztak nekik semmiféle egészségügyi panaszt.
Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik az állatbarátok és kutyatartók véleményében. Ők többségében indokoltnak tartanák a jelenlegi szabályok megváltoztatását, elsősorban a hanghatások miatt. 81 százalékuk szerint a tűzijátékok használatának időbeli szűkítése kiemelten fontos lenne az állatok védelme érdekében. Így döntött egyébként Miskolc is.
A tűzijáték-szervezés eddig elsősorban a fővároshoz kötődött, de egyre nagyobb igény mutatkozik a vidéki rendezvényekre is. A magyarok 42 százaléka határozottan szeretné, ha nemcsak nagyvárosokban, hanem vidéki településeken is lennének tűzijátékok. A bizonytalan válaszadók egy részét is hozzászámítva jelentős igény mutatkozik arra, hogy ez a közös ünneplési forma szélesebb körben elérhető legyen.
Különösen érdekes a fiatalok hozzáállása: a 16-29 éves korosztály nemcsak nézni szereti a tűzijátékokat, hanem aktív felhasználói is a pirotechnikai eszközöknek. 43 százalékuk évente legalább egyszer, 10 százalékuk pedig évente többször is használ valamilyen pirotechnikai eszközt.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a törvényi szigorítás lehetséges következményeire vonatkozik. Arra a kérdésre, hogy beszereznék-e más forrásból a pirotechnikai eszközöket, ha nincs hivatalos árusítás, 8 százalék igennel válaszolt, további 17 százalék pedig bizonytalan volt. Ez azt jelenti, hogy a magyarok körülbelül negyede hajlana arra, hogy szigorúbb szabályozás esetén illegális vagy nem teljesen szabályos beszerzés felé forduljon.
A kutatás rámutat arra is, hogy a hagyomány és a fenntarthatóság összebékíthető. A modern technológia ma már lehetővé teszi csendesebb, környezetbarátabb pirotechnikai megoldások alkalmazását. Ha ezek szélesebb körben elérhetővé válnak, a hagyományos ünneplési forma megőrizhető úgy, hogy közben figyelembe vesszük a környezetvédelmi és állatvédelmi szempontokat is.
Az Europion (korábbi nevén Opinio) 2020 óta végez lakossági közvélemény- és piackutatásokat mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mostani felmérést július 4-én végezték, 1261 fő megkérdezésével. A minta nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra reprezentatív volt.
Az eredmények azt mutatják, hogy bár vannak jogos aggályok a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatban – mint a zaj, az állatvédelem és a biztonság kérdései –, ezek nem zárják ki azt, hogy a tűzijáték a jövőben is része maradjon a magyar ünnepi kultúrának.
