Felpörgött a jövő évi országgyűlési választásra történő mozgósítás, már nemcsak Magyarországon, de határaikon túl is. Túrós Loránd Szatmár megyei szenátor bejelentette, a szatmáriak érdeklődése továbbra is nagy, sőt, egyre nagyobb a magyar állampolgárság megszerzése iránt. Elmondása szerint idén közel 800 ember kérelme érkezett a megyéből és ez csak egyetlen megye – és onnan egy falunyi új szavazó, egy év alatt.
Kiegyenlített küzdelemre számítanak a közvélemény-kutatók, így nagyon nem mindegy, hogy hány fő szavazhat levélben a jövő évi referendumon, az előrejelzések és a szakértők mindenesetre arról számoltak be, hatalmas az érdeklődés a magyar állampolgárság megszerzése iránt.
Az új romániai állampolgársági kérelmekben nagy szerepe van az Eurotrans Alapítványnak, akik vidéki irodákkal állnak az állampolgárok rendelkezésére és még a falvakba is kiszállnak heti két alkalommal, hogy mindenki, aki magyar állampolgár szeretne lenni a román mellett, ne maradjon le a jövő évi szavazásról és az egyéb plusz lehetőségekről.
Ezen felül a romániai rádiókban is megállás nélkül kommunikálják: legyél te is magyar állampolgár, szavazz a magyarországi parlamenti választáson!
A Romániában élő, de magyar állampolgársággal rendelkező személyeket a magyar állampolgárok általános jogai illetik meg, így például a honosított állampolgárság, a magyar útlevél, a vízummentes EU-s és több mint 180 országba való utazás,a magyarországi egészségügyi ellátás sürgős szükség esetén, valamint beiskolázási támogatás, amelynek összege a 2024-es évben 100 ezer forint volt. Ilyet összesen 230 ezer alkalommal utaltak ki a határon túlra.
Visszatérve a magyar állampolgárság megszerzésének témájára, szakrtők szerint a jövő áprilisban megrendezendő parlamenti választásra beérkező szavazatok száma a 200 ezret is meghaladhatja, ami természetesen hatással lehet a választás eredményére. A levélben érkezett érvényes voks közvetlenül a listás mandátumokat befolyásolja (93 hely). Az elmúlt három parlamenti választás alapján kijelenthető, a levélszavazatok 90–95%-a a Fideszre érkezett. 2022-ben a Fidesz 232 ezer levélszavazatot kapott, az ellenzék pedig csak néhány ezret.
A prognosztizálható, mintegy kétszázezres, határon túlról érkező pluszszavazat akár csaknem háromszázalékos listás többletet biztosíthat. Fontos kijelenteni, hogy a levélszavazatok önmagukban nem döntik el a választást, de szoros eredménynél rendkívüli jelentőséggel bírhatnak.
A Romániából érkező 200 ezer levélszavazat akár elmozdíthatja a szavazatarányt pont annyival, hogy a kétharmados többség meglegyen, vagy elvesszen.
Romániában élő magyarokat, illetve Magyarországon élőket kérdeztünk, mit szólnak ahhoz, hogy a jelenlegi kiélezett politikai versengésben ilyen nagy súllyal eshetnek latba a levélben érkező szavazatok.
Ancsa a férjével Csengersimától pár kilométerre, a határ túlsó oldalán él: „Már hat éve megvan a magyar állampolgárságunk is, akkor csináltattuk meg, amikor a fiúgyermekünk született. Hogy miért? Mert a magyar állam támogatja az itteni magyarságot, nemcsak anyagilag, de különböző pályázatokkal is. Itt például az óvodát is a magyar állam újíttatta fel. Be kell valljuk, múlt évben lett iskolás a gyermek, az ingyen pénzért miért ne hajolnánk le? 100 ezer forint, majdnem 1300 lej, nagyon jól jött a beiskolázásra. Sokaknak csípi a szemüket, hogy szavazhatunk. Miért is? Mi is magyarok vagyunk, nekünk sem mindegy, ki van odaát hatalmon. Sokat segít ide Viktor, és csodálkoznak rajta, hogy Romániából majdnem mindenki rá szavaz? Szerintünk jó ember, nézzük a magyar tévét, ott is bemondják, ő az, aki nem akarja a háborút, mindenki más meg igen. Ennyit erről. Isten éltesse még nagyon sokáig!”
Krisztina Nagyecsed környékén, egy községben él három gyermekével: „Én Romániából települtem át, amikor 1989-ben Nicolae és Elena Ceaușescu elhagyták Bukarestet helikopterrel. A rokonság odaát maradt, és mivel azt kérdezte tőlem Ön, hogy mit gondolok arról, hogy már a határon túliak is szavazhatnak, el kell mondanom, én másképp látom ezt a témát, mint a kint élő rokonaim. Sajnos azt kell mondanom, átmossák az emberek agyát. Akik odakint élnek, sokat nézik az M1-et és társait, a Kossuth rádiót is hallgatják, ők úgy gondolják, hogy Magyarország maga a Kánaán. Szoktam hazajárni a kis falumba. Nem vagyok egyik párt tagja sem, de azt kell mondanom, hatásos az agymosás, a rokonaim felmondják a propagandát. Ők azt mondják, hogy csak a jelenlegi miniszterelnök védheti meg Európát a háborútól, minket itteni magyarokat pedig az óriási rezsitől. A hab a tortán, hogy még azt is tudni vélik, az új, egy folyóról elnevezett párt tagjai mind Brüsszel emberei, háborút akarnak és kiárusítanák az országot. Ez nekem sok, embert-ember ellen fordítanak a propagandával. Ne legyenek illúzióink, majdnem minden levélszavazatot a jelenlegi kormány kap majd, ne várjanak kormányváltást.”
Ferenc Mátészalkán él, röviden, de tartalmasan fejezte ki véleményét:
„Én csak ennyit mondok maguknak, mit szólnának a romániai magyarok, ha mi magyarországi magyarok is kapnák odaát szavazati jogot, és leszavaznánk olyan párta, amely nekik nem jó, és például nem szívleli őket? Ők örülnének? Nem hinném. Ne szavazzanak senkire a jövő évi parlamenti választáson, akik itt élünk Magyarországon, mi tudjuk kikre van szüksége a hazának.”
Egy biztos, a határon túli szavazatok egyre nagyobb súllyal esnek latba a magyarországi választásokon, így minden voks számít. Mi az, amit mi tehetünk felelős állampolgárokként? Tájékozódjunk, és ne hagyjuk magukat befolyásolni a propaganda hatására.
Szerző: Lintényi Levente
Kép: Veres Nándor / MTI/MTVA
