Egy cigánylány véleménye – a rendszer magukra hagyta a romákat, akik a politika és a gazdaság hiányzó tényezőivé váltak

Kényes kérdés a magyarországi roma kisebbség helyzete, ahogy mindig is az volt. Az EU egyes országaiban, így Szlovákiában, Bulgáriában és hazánkban is, a romák körül belül tizedét teszik ki a teljes lakosságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar cigányság szakadt dunnáján éktelenkedő, foltra foltot halmozó javítgatások nagyjából egy tizeddel szabták rövidebbre azt a közös takarót, ami alatt amúgy sem volt célszerű nyújtózkodni. A szegregáció és a számos átgondolatlan, félresikerült megoldás most úgy tűnik megbosszulja magát, hiszen a kisebbségben rejlő kiaknázatlan haszon láthatóvá és érezhetővé válik a közéletben.

Tovább olvasom

Olyan jól sikerült a nyíregyházi deszegregációs program, hogy van, aki azóta a parkolóban alszik

A rendszerváltás óta megszámlálhatatlanul sok pénzt költöttek a kormányok a szegények felzárkóztatására, de azt, hogy ebből mennyi jutott el oda, ahova valóban szánták, senki sem tudja. A nyíregyházi önkormányzat éppen az ellenkezőjét csinálta annak, mint amire az unió pénzt adott volna: a deszegregációs programból szegregációs programot.

Tovább olvasom

Kis cigánytelepről a nagy cigánytelepre – felzárkóztatás Magyarországon

Több mint 1,7 milliárd forintnyi uniós támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy számolta volna fel a szegregációt, hogy egyik telepről a másikra költöztette az ott élőket.

Tovább olvasom

Vissza kellett fizetni az EU-s támogatást, mert egyik gettóból a másikba költöztették a romákat – videó

Arra kapott 1,7 milliárdot a nyíregyházi önkormányzat, hogy segítsék a deszegregációt, de valójában éppen a szegregációt mozdították elő ezzel a lépéssel, ezért vissza kellett fizetniük a tetemes uniós támogatást az Európai Bizottságnak. A nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A városban a Keleti telep nevű szegregátumban az önkormányzat lakásszerződései alapján a projekt indulásakor nagyjából 200 ember élhetett. A cél az volt, hogy a frekventált helyen lévő, de zsúfolt, lelakott ingatlanokból úgy költöztetik ki az itt élő romákat, hogy ne egy szegregátumban legyenek, valamint a Huszár telep…

Tovább olvasom