Címke: szegregáció

Isten előtt egyenlők az iskolákban mégsem – Szegregáció Szabolcsban

szabolcs24.hu

Az iskolai szegregáció azt jelenti, hogy a gyerekeket különválasztják egymástól valamilyen társadalmi jellemzőjük alapján, például származás, családi háttér, anyagi helyzet vagy fogyatékosság szerint, így eltérő minőségű oktatásban részesülnek. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy egyes iskolák vagy osztályok sokkal hátrányosabb helyzetű tanulókat fogadnak, rosszabb körülmények között és kevesebb eséllyel, míg máshol ennek az ellenkezője tapasztalható. Ez pedig hosszú távon növeli az egyenlőtlenségeket.

Tovább olvasom

Évek küzdelme hozott eredményt: elindult az új buszjárat Tiszavasváriban

Palinkas Janos
bűdi busz

Több éves harc, civil beadványok, jogvédők fellépése és egy alapos ombudsmani vizsgálat után végre elindult a helyi buszközlekedés Tiszavasváriban. A bűdi városrész gyerekei mostantól nem kénytelenek naponta több kilométert gyalogolni az iskolába – egy olyan küzdelem végére tett pontot ez a fejlemény, amely a roma közösség kitartását és a civil szervezetek hatékony együttműködését egyaránt példázza.

Tovább olvasom

Végérvényesen megnyerte közadatperét a nyíregyházi önkormányzat ellen egy roma jogvédő

Palinkas Janos

Öt évig tartó jogi csatározás után végül sikerrel járt Glonczi László roma jogvédő, aki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével kényszerítette ki a nyíregyházi önkormányzattól szegregátum-felszámolási projektek adatainak kiadását.

Tovább olvasom

Iskoláskorú gyerekek jogai sérülnek több éve Tiszavasvári bűdi városrészében

szabolcs24.hu

Több éve nem indul iskolabusz Tiszavasvári egyik szegregátumnak számító területéről a helyi általános iskolába. Még 2022 őszén szűnt meg a szolgáltatás. Az azóta eltelt időszakban politikai szereplők jöttek és mentek, a probléma viszont maradt. Most az ombudsman is levelet küldött az illetékeseknek, de az abban foglaltak végrehajtása nem kötelező.

Tovább olvasom

Egy cigánylány véleménye – a rendszer magukra hagyta a romákat, akik a politika és a gazdaság hiányzó tényezőivé váltak

Vásárhelyi Gabriella

Kényes kérdés a magyarországi roma kisebbség helyzete, ahogy mindig is az volt. Az EU egyes országaiban, így Szlovákiában, Bulgáriában és hazánkban is, a romák körül belül tizedét teszik ki a teljes lakosságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar cigányság szakadt dunnáján éktelenkedő, foltra foltot halmozó javítgatások nagyjából egy tizeddel szabták rövidebbre azt a közös takarót, ami alatt amúgy sem volt célszerű nyújtózkodni. A szegregáció és a számos átgondolatlan, félresikerült megoldás most úgy tűnik megbosszulja magát, hiszen a kisebbségben rejlő kiaknázatlan haszon láthatóvá és érezhetővé válik a közéletben.

Tovább olvasom

Olyan jól sikerült a nyíregyházi deszegregációs program, hogy van, aki azóta a parkolóban alszik

Czapkó Dorottya

A rendszerváltás óta megszámlálhatatlanul sok pénzt költöttek a kormányok a szegények felzárkóztatására, de azt, hogy ebből mennyi jutott el oda, ahova valóban szánták, senki sem tudja. A nyíregyházi önkormányzat éppen az ellenkezőjét csinálta annak, mint amire az unió pénzt adott volna: a deszegregációs programból szegregációs programot.

Tovább olvasom

Kis cigánytelepről a nagy cigánytelepre – felzárkóztatás Magyarországon

Czapkó Dorottya

Több mint 1,7 milliárd forintnyi uniós támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy számolta volna fel a szegregációt, hogy egyik telepről a másikra költöztette az ott élőket.

Tovább olvasom

Vissza kellett fizetni az EU-s támogatást, mert egyik gettóból a másikba költöztették a romákat – videó

szabolcs24.hu

Arra kapott 1,7 milliárdot a nyíregyházi önkormányzat, hogy segítsék a deszegregációt, de valójában éppen a szegregációt mozdították elő ezzel a lépéssel, ezért vissza kellett fizetniük a tetemes uniós támogatást az Európai Bizottságnak. A nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A városban a Keleti telep nevű szegregátumban az önkormányzat lakásszerződései alapján a projekt indulásakor nagyjából 200 ember élhetett. A cél az volt, hogy a frekventált helyen lévő, de zsúfolt, lelakott ingatlanokból úgy költöztetik ki az itt élő romákat, hogy ne egy szegregátumban legyenek, valamint a Huszár telep…

Tovább olvasom