Az Európai Bizottság legújabb jogállamisági jelentése szerint Magyarország még messze van attól, hogy hozzáférhessen a befagyasztásra ítélt EU-s forrásokhoz. A mintegy 18 milliárd eurónyi összeg – amelyből 8,4 milliárd a kohéziós alapokból, 9,5 milliárd pedig a Covid helyreállítási alapból származik – továbbra is elérhetetlennek tűnik a magyar kormány számára.
A helyzet – Michael McGrath európai bizottsági igazságügyi biztos szavaival – mélységesen kiábrándító. A jelentés szerint Magyarország a tavalyi nyolc ajánlásból hét esetében nem tett előrelépést, különösen a lobbiszabályok reformja, a magas szintű korrupció elleni küzdelem és a közmédia szerkesztői függetlenségének biztosítása terén. McGrath hangsúlyozta, hogy bár az uniós források elérhetővé válnának a magyar emberek számára, akik jelentős mértékben EU-pártiak, ehhez a jogállamiság betartására van szükség.
Súlyos jogállamisági hiányosságok
A bizottság értékelése szerint hazánkban szinte semmilyen előrelépés nem történt a jogállamiság területén. A problémák széles körűek: továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, csökkent a korrupciós bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma, és az Integritás Hatóság akadályokkal szembesül feladatainak ellátása során.
A média helyzete különösen aggasztó. A hatóságok semmilyen intézkedést nem hoztak az állami hirdetések szabályozására, a médiahatóság függetlenségének garantálására, vagy a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírók és médiumok ellen is vizsgálatot indított „külföldi érdekek szolgálata” miatt.
A civil szervezetek helyzete szintén romlott. McGrath külön felhívta a figyelmet a Pride-felvonulás betiltására és a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetre, amely a visszhangok után ugyan elhalasztásra került, de a romló környezet és a jogbizonytalanság jeleit mutatja.
Folyamatos konfliktus Brüsszel és Magyarország között
A pénzügyi vita tovább mélyítette a Brüsszel és Magyarország közötti évek óta tartó szembenállást. Orbán Viktor miniszterelnök pénzügyi zsarolással és a belügyekbe való beavatkozással vádolja a Bizottságot, miközben megtagadja az Európai Bíróság által kiszabott bírság megfizetését. A bírság 200 millió euróból áll egyszeri összegben, valamint napi 1 millió euróból, amelyet az ország migrációs törvények példátlan megsértése miatt rótt ki a bíróság.
McGrath egyértelművé tette, hogy „az Európai Bíróság ítéleteinek való megfelelés nem választható vagy mérlegelési lehetőség”, hanem az uniós tagállamok alapvető szerződéses kötelezettsége. A napi bírságot rendszeresen levonják Magyarországnak az uniós költségvetésből juttatott részéből.
Von der Leyen túlélte a bizalmatlansági szavazást
Miközben Magyarország uniós forrásai befagyasztva maradnak, az Európai Parlamentben csütörtökön lezajlott egy másik fontos szavazás is. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány bukott el – 360 ellenszavazattal, 175 támogató szavazattal és 18 tartózkodással.
A bizalmatlansági indítványt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Gheorghe Piperea kezdeményezte. A javaslat hivatalosan a koronavírus elleni Pfizer-oltások ügyét emelte ki, ahol von der Leyen SMS-ekben egyeztetett a cég vezérigazgatójával, és az EU bírósága májusban megsemmisítette az üzenetek kiadását elutasító bizottsági döntést.
A szavazás eredménye politikai szempontból is érdekes volt. A Fidesz és a Mi Hazánk támogatta a bizalmatlansági indítványt, míg a Tisza Párt képviselői közül csak ketten szavaztak – Dávid Dóra és Tarr Zoltán nemet nyomtak, míg a többi öt tiszás képviselő nem adott le szavazatot.
Politikai csatározás a szavazás körül
A szavazás komoly politikai csatározást generált a magyar pártok között. Magyar Péter különösen kritizálta a Fidesz döntését, mivel az indítványt az AUR, egy magyargyűlölő román párt kezdeményezte. „Ami ma történt, az fekete betűkkel íródik be a magyar történelembe: soha nem volt még példa arra, hogy egy magyar párt nyíltan szövetségre lépjen egy magyarellenes román formációval” – írta Magyar Péter a szavazás után.
A Fidesz ezzel szemben von der Leyen politikájának támogatását „egyet jelent a háború támogatásával, az illegális migráció további ösztönzésével, a genderideológia erőltetésével” – fogalmazott. Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő szerint „a szavazáson részt vevő tiszás képviselők kiálltak Ursula von der Leyen mellett, és leszavazták a bizalmatlansági indítványt”.
A bizalmatlansági szavazás bukása várható volt, mivel az ehhez szükséges kettős többség – a képviselők abszolút többsége és a szavazók legalább kétharmada – nem állt rendelkezésre. Von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt, valamint a szocialisták, liberálisok és zöldek egyaránt elutasították az indítványt.
A jövő kilátásai
Az alapvető jogok és a demokrácia kérdése kiemelt szerepet fog kapni az EU következő, 2028-2034 közötti többéves költségvetésének vitájában. Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy szorosabb kapcsolatot fog teremteni az uniós források kifizetése és a jogállamisági jelentésnek való megfelelés között.
Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy a 18 milliárd eurós forrás felszabadítása továbbra is kérdéses marad. A Bizottság korábban már 10,2 milliárd eurót szabadított fel, miután Budapest elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformot, de a fennmaradó összeg ügye továbbra is „akadozik, és nincs jele áttörésnek” – ahogy McGrath fogalmazott.
A helyzet különösen fájdalmas annak fényében, hogy a magyar emberek nagyon jelentős mértékben EU-pártiak, de a jogállamisági követelmények teljesítése nélkül nem részesülhetnek ezekből a forrásokból.
A Bizottság egyértelművé tette: „készen állunk a párbeszédre épülő kötelezettségvállalásra és előrelépésre, de ahol ez nem sikerül, ott továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt igénybe fogunk venni”.
