A balesetben összesen harmincegy ember vesztette életét, máig a magyar vasút történetének egyik legborzalmasabb tragédiája. Ami bizony megelőzhető lett volna.
1994. december 2-án, 16:46 perckor mindent megváltoztatott a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonalon a szajoli vasútállomásnál történt baleset, melynek során több, mint harminc ember, köztük nagyon sok fiatal is életét vesztette. A magyar vasúti közlekedés történetének egyik legsúlyosabb tragédiája már 31 évvel ezelőtt történt.
A tragikus napon nagyon hideg volt és már sötétedett. A szerelvény mozdonya és első kocsija az első vágányra sorolva továbbhaladt, a hozzá kapcsolt hat vagon viszont kisiklott, körülbelül 110 km/h sebességgel mentek egymásba.
A vonat letarolta a vasútállomás jelentős részét a mellette levő szolgálati lakásokkal együtt. Két kocsi a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, ráadásul az épület falazata is beomlott és a roncsokra zuhant. Mindenhol leszakadt vezetékek voltak és az életben maradt utasok segítségért kiabáltak.
A balesetet emberi mulasztás okozta. Nem sokkal a vonat érkezése előtt a vágányon szabálytalan tolatást végeztek, de a tolatást végzők nem ellenőrizték a váltók állását a váltófelvágást követően. A gyorsvonat így 110-zel érkezett egy olyan állású váltóra, ami így legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért ítélték el a váltókezelőt, a tolatásvezetőt és a kocsirendezőt, de nem kaptak súlyos büntetést, sőt, egyikük kegyelemmel szabadult három év után.
A vonatkatasztrófa áldozatai között több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, köztük nyíregyházi és tiszavasvári fiatalok is életüket vesztették, egyikük sem volt még 20 éves.
Az áldozatok emlékét 1996. június 29. óta egy emlékmű is őrzi az állomás felvételi épülete mellett.
Kép: YouTube
