Egy vásárló az egyik Lidl áruházba tért be, azonban nem találta az általa keresett terméket. Így aztán nem vásárolt semmit, elindult kifelé a budapesti üzletből.
Nyugodtan léptem ki, az egyik zsebemben egy másik üzletben vásárolt termékkel, annak a blokkjával, amikor elém pattant egy ember.
Nem hordott a férfi egyenruhát, nem volt jelvénye, azonosító kártyája, nálam 30 kilóval nehezebb, 20 centivel magasabb lehetett. Tegezve, megvető hangsúllyal közölte velem, hogy biztonsági őr, én pedig loptam, azonnal pakoljam ki a zsebeimet. Megfagyott a levegő körülöttünk, a vásárlók, pénztárosok úgy néztek rám, mintha körözött gyilkos lennék, majd elsüllyedtem a szégyentől.
– osztotta meg a Blikk-kel az élményeit a pórul járt férfi.
A vásárló tudta, hogy nem követett el semmi törvénytelenséget, ezért kérte az őrt, hogy a szabályok értelmében menjenek el az áruház egyik külön helyiségébe, ahol tanúk előtt bebizonyítja, hogy téved. Azonban az őr erre nem volt hajlandó. Felpaprikázta az általa tolvajnak tartott vevő ellenállása, szitkozódni kezdett, rángatni kezdte Lászlót.
Ez már sok volt nekem, kértem, hagyja abba, vegye le rólam a kezét, de rám sem hederített. Nekivágott a legközelebbi pénztárnak, összetört a plexi, hullottak a nyakamba a műanyag darabjai, megrongálódott a holmim is. Akkorra értek oda a rendőrök, ma is állítom, ha ők nem érnek ki idejében, az elborult őr még jobban bántalmazott volna.
A járőrök fél perc alatt bebizonyították, hogy az őr tévedett. Megkérdezték a vevőt, kíván-e feljelentést tenni, de ő már akkor úgy döntött, hogy a bíróság előtt nem akarja még egyszer átélni a történteket, lemondott erről a jogáról. Kérte az üzletvezetőt, fizessék ki a kárát, mire az őr hang nélkül, a tárcáját elővéve, készpénzben fizette ki a vevő által mondott kárösszeget.
