A stadionépítések évtizede – a nyíregyházi aréna lesz a 27. befejezett aréna, 600 milliárdnyi közpénzt szórtak el rájuk

Megosztás

Nem meglepő módon a felcsúti stadion volt az első, a nyíregyházi (eddig) az utolsó. Bár elvileg készen van, a Szpari továbbra is Felcsúton játssza saját bajnokijait. A nyíregyházi stadion 19 milliárdba fájt az adófizetőknek.

A felcsúti Pancho Aréna volt az első NER-stadion, a 27. a Spartacusé lesz, ha végre átadják. A kormány válogatás nélkül szórta a közpénzt, szinte minden olyan egyesület új stadiont kapott, amelyik megfordult az NB I-ben, sőt sok másodosztályú csapat is.

Bár a Nyíregyháza Spartacus FC vezetése már korábban azt közölte, hogy az új stadion készen van, mégis Felcsúton játssza következő mérkőzését a csapat. Mindenesetre ha az aréna tényleg elkészül, ez lesz a 27. lezárt stadionprojekt az országban 2014 óta.

Az összes ilyen beruházásra durván 600 milliárd forintnyi közpénz ment el ebben a tíz évben – összesít elemzésében a G7.

A stadionátadások évtizede Felcsúton kezdődött 2014 áprilisában. A Pancho Aréna finanszírozása még nem direkt kormányzati döntés alapján és nem közvetlenül a költségvetésből történt, viszont tao-támogatásokból, vagyis közpénzből.

Aztán a 2015-ös költségvetés-tervezetben már 24 stadionprojekt szerepelt. Ezek közül több csúszott, néhányat pedig később végleg töröltek, de a többségük a következő években így vagy úgy megvalósult.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is részben az infrastruktúrafejlesztésben látta a hazai labdarúgás – és különösen a futballélvonal – problémáinak megoldását. Az elképzelés az volt, hogy az új vagy felújított arénákba többen járnak majd ki, ami számos csatornán növelheti a csapatok bevételét: jegyeladásból, a szponzoroktól, logóval ellátott termékek értékesítéséből és akár a közvetítési jogokból is több folyhat be. Azóta kiderült, hogy önmagában a nagyobb kényelmet biztosító stadionok ehhez nem elegendőek. (via Hvg.hu)

Kapcsolódó cikkek