Annyira gyors ütemben romlik a helyzet Magyarországon, hogy az akadémikus kutatók szerint két hét múlva ennél sokkal rosszabbul fogunk állni. Az oltások pedig önmagukban vajmi keveset érnek, főleg, hogy a tavasz elején oltottak védettsége már jócskán leromlott. De akkor mi a megoldás? Az előre megjósolt állandó ismétlőoltásra való kényszerítés?
Keserű György akadémikus szerint a negyedik hullámot csak oltásokkal nem tudjuk megállítani, a fertőzések csökkentéséhez másra is szükség lenne. Erdei Anna immunológus pedig arról beszélt, hogy akit márciusban oltottak be, és azóta nem kapott vakcinát, az ma már nem védett. Lantos Gabriella szerint ha a jelenlegi ütem marad, két hét múlva ezer beteg lehet lélegeztetőgépen.
Miközben a kormány a járvány megfékezését továbbra is az oltásokra alapozza, ez már nem elegendő a negyedik hullám laposítására – ez derült ki a Népszava szerint a gyógyszerkutató, vegyész Keserű György akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja vezetőjének előadásából.
Keserű csütörtökön beszélt a járványhelyzetről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen” nevű rendezvényen, ahol egyértelművé tette, hogy a védekezéshez az oltást, a maszkviselést, a gyakori fertőtlenítést, a gyakori tesztelést, a tünetes betegek azonnali izolációját és egyidejű gyógyszeres terápiáját is használni kellene. (Csütörtökön a kormányinfón kiderült, a kormány egyelőre nem gondolkodik szigorításban.)
A gyógyszerkutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valami csoda történne, és holnap mindenki elmenne felvenni az oltást, a ma még négymillió oltatlan embernek akkor is csak 3-5 hét múlva lenne védettsége a vírus ellen. A járványmodellek viszont éppen ekkorra jósolják a negyedik hullám tetőzését.
Keserű György előadásában kitért arra is, hogy a gyógyszerkémiai kutatócsoport javaslatot tett az operatív törzsnek egy antivirális kezelési stratégiára, amit kifejezetten a negyedik hullám miatt dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy a nem veszélyeztetett csoportba tartozó oltatlanok vírusfertőzöttségük esetén továbbra is kapják a favipiravirt házi- és szakorvosi javaslatra, míg a több betegséggel küzdő koronavírus-fertőzött oltatlanoknál használják a molnupiravirt.
Terjed a delta egyik variánsa
A rendezvényen Erdei Anna immunológus is részt vett, aki ezután az ATV Egyenes Beszéd című műsorában részletezte az elhangzottakat. Erdei szerint az oltásokat tekintve egyáltalán nem állunk jól, és akit márciusban beoltottak, de azóta nem vette fel a harmadik oltását, az mára elvesztette a védettségét.
Az MTA főtitkárhelyettese beszélt arról is, hogy a kutatókat is meglepte, mennyire másképp alakult a negyedik hullám, mint azt várták. Ennek azonban egyelőre nem tudni az okát. „Azt tudjuk, hogy már a deltának van egy variánsa, ami még jobban terjed, mint a delta” – mondta.
A szakember egyébként nem tartja rossz ötletnek a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét, mivel, mondta, más kötelező oltások is vannak. (A kormány ezt sem fogja bevezetni általános jelleggel, a munkaadók döntésén múlik a kötelezővé tétel.)
Lantos: Kaotikus védekezés, két hét múlva 1000 beteg lehet lélegeztetőgépen
Az ATV egy másik műsorában Lantos Gabriella egészségügyi menedzsert kérdezte a jelenlegi helyzetről. Ő azt mondta: ha a kórházak bezárása és az elektív műtétek elhalasztása az egyetlen védekezési eszköz, „akkor azt abnormálisnak kell minősíteni”. Hozzátette:
Ez egy kaotikus védekezésnek a nagyon világos megmutatkozása”.
Lantos Gabriella beszélt arról is, hogy minden olyan műtétet el fognak halasztani, ami nem rák vagy traumatológiai beavatkozás. Ezeket azonban már nem lehet halasztani, mert így is 40 ezer ember van várólistán – mondta.
Lantos biztosra veszi, hogy két héten belül elérjük a napi 1000 lélegeztetésre szoruló számot. Ezt követően fog az a helyzet előállni, hogy nem lesz elég humánerőforrás, és a „kormány majd úgy tesz, mintha csinálna valamit” – tette hozzá. (Hvg.hu)
