Több mint három évvel a tervezett átadás után sem készült el teljes egészében a Szabolcsi Alma Centrum, miközben uniós és magyar közpénzekből finanszírozott milliárdos beruházásról van szó, és egy jogi eljárás is borzolja a kedélyeket az ügy kapcsán.
Tovább olvasom
Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon lehet-e véletlenül köze ennek ahhoz, hogy Orbán Viktor a hétvégén nyíltan ellenségnek nyilvánította az Erste Bankot. A következő ötlet vajon az lesz, hogy túl sok az üzemanyagcég Magyarországon, például a Shell? A gazdasági miniszter belenyúlna felülről, melyik bank lehet jelen hazánkban.
Tovább olvasom
2025. január 1-től megszűnt a határellenőrzés a magyar-román határon. Az átkelőkön az évfordulón ünnepséget tartottak, ahol a határrendészek és a politikusok közösen ünnepelték a változást. A Csengersima-Petea átkelőre egy kutya érkezett éjfélkor, és a sorompó felnyitásakor ellopva a show-t a politikusoktól, elsőként lépett át a másik országba.
Tovább olvasom
A KSH közölte a 2024. novemberi nyers adatokat az építőipari termelésre vonatkozóan. Az adatok még a nehéz gazdasági körülmények ellenére is megdöbbentően rosszak.
Tovább olvasom
Sem a vármegyei önkormányzat, sem a vármegyei kormányhivatal nem emlékezett meg egy kiemelten fontos gazdasági eseményről, amit csütörtökön rendeztek meg a szolnoki vármegyeházán. E két szerv sem a közösségi oldalán, sem a honlapján nem szerepelteti a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított Top 50 kiadvány bemutatását (péntek 10 óra előtti állapot szerint). Pedig az eseményen jelen volt mind Hubai Imre vármegyei közgyűlési elnök, mind Berkó Attila vármegyei főispán, sőt, beszédet is mondtak. Úgy tűnik, nem tartották érdemesnek megemlíteni ezt a fontos eseményt. Nem így tett azonban Szalay Ferenc szolnoki polgármester…
Tovább olvasom
A Mastercard Economics Institute közzétette a jövő évre vonatkozó éves előrejelzését, amelyből kiderül, hogy milyen új trendek és változások várhatók a fogyasztói vásárlási szokásokban. A kutatás főbb eredményei: Az évek óta tartó ingatlanpiaci fellendülés után a magasabb kamatlábak várhatóan erős hatással lesznek a megélhetési költségekre, és emiatt a fogyasztók költési szokásai is nagymértékben megváltoznak majd. A fejlett országokban előre láthatóan a lakhatásra fordított kiadások reálbérhez viszonyított mértéke közel 4,5% százalékkal fog csökkeni. A kiskereskedelem és az élelmiszerárak is meg fogják érezni a gazdaságot érő sokkhatásokat. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztók lépést tudjanak…
Tovább olvasom
A spórolási szokásokról készített felmérést a Groupama. Az eredmény szerint a magyarok 70 százaléka élelmiszereken és az otthoni energiafogyasztáson, 55 százaléka a szórakozáson spórol, 60 százalék pedig nem jár már étterembe – derül ki az ATV híradóból. Bizonyos vendéglátóhelyek már érzékelik is az egyelőre 10-20 százalékos forgalomcsökkenést, de ez néhány hónap múlva még nagyobb problémát jelenthet majd a cégeknek – mondta Kovács László a, Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A műsorban szó esett arról is, hogy jelentős visszaesést tapasztal az iparcikkek vásárlásában az Országos Kereskedelmi Szövetség Főtitkára, az ingatlan.com gazdasági szakértője szerint pedig…
Tovább olvasom
Bruttó 18 forinttal emelkedik a benzin literre mért beszerzési ára szerdán, ami meg fog jelenni a kutak áraiban is – ha a nem hatósági áras üzemanyagról van szó. A gázolajnál is nagy változás jön a beszerzési árban, de ott csökkenés következik: bruttó 10 forinttal lesz olcsóbb litere. A hét közepén így a hazai üzemanyagárak – a 480 forintos hatósági árak mellett – az alábbiak szerint alakulnak: 95-ös benzin: 697 forint/liter gázolaj: 786 forint/liter. via holtankoljak.hu
Tovább olvasom
A garantált bérminimumot a második negyedévben 568 ezer teljes munkaidős dolgozó kereste meg. Nagyjából 570 ezer dolgozó keresi havonta legfeljebb a garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel húsz százaléka ezt az összeget keresi – írja a Pénzcentrum a KSH adatai alapján. A KSH második negyedéves béradatokról szóló elemzéséből kiderült, hogy a keresetek nőttek – bár nem olyan mértékben, mint az infláció. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete elérte az 502 300 forintot, ez pedig nominálisan 15,2 százalékos növekedést jelent az…
Tovább olvasom
Az orosz-ukrán háború miatti uniós szankciókat és az aszályt okolta Orbán Viktor a magas magyar élelmiszerárakért, amikor pénteken interjút adott a Kossuth rádiónak. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a júniusi, energetikai szankciók miatt kellett bevezetni az árstopokat. A valóság ezzel szemben az, hogy ezeket a kormány már a háború februári kitörése előtt bejelentette – írta a HVG. Raskó György agrárközgazdász szerint a kormány is felelős azért, hogy Magyarországon az uniós átlagnál jobban drágultak az élelmiszerek. A szakértő az RTL Híradónak azt mondta: a választások előtt mintegy kétezer milliárd forint értékben áramlott ki pénz,…
Tovább olvasom