Közel négyszáz résztvevője volt annak az előadásnak, amelyet a nyíregyházi Keménymag Tisza Sziget rendezett a megyeszékhelyen. A találkozó kezdetekor elmondták, hogy eddig 70 csoport szerveződött Szabolcs-Szatmár-Beregben, tagságuk pedig elérte az ezer főt. Az est fő előadója Kéri László volt, aki kijelentette, hogy nem tagja a pártnak, politológusi minőségében érkezett a rendezvényre, így amit eddig látott és tapasztalt, azt objektíven tárja a nyilvánosság elé – és ez így is lett.
Az ismert előadó többek között arról beszélt, hogy példátlan az a munka amit Magyar Péter véghezvitt, de mára kezd beérni a befektetett energia, hiszen a legtöbb kutatásban a tiszások már megelőzik a kormánypártokat. Véleménye szerint napjainkra már komoly politikai konkurenciája van a Fidesz-KDNP kormánynak, amely a Tisza Pártban testesül meg. Többről van itt már szó, mint Magyar Péterről. Egy olyan pártról beszélhetünk, amely komoly fejlődésen ment keresztül a megalapítása óta, hiszen az első hónapokban sokat hibáztak, olyanok voltak az előadó szerint mint „Timur és csapata”, mára viszont komoly társadalmi bázisa lett a szerveződésnek, és ígéretes jövő előtt állnak, ha kellően összetartóak és kitartóak lesznek a Tisza Szigetekbe tömörülő emberek.
Kéri szerint a kormánypártok társadalmi bázisa folyamatosan csökken. Ugyan egy erős központból irányítják a tagságot, de mára már csak egy néhány tízezres elitet szolgálnak ki igazán. Annak a pár tízezer, lekötelezett embernek az életvitele egyre több emberben utálatot vált ki, amely lassan kezd átfordulni gyűlöletbe. Egyre többekhez jut el a hír az újfajta kommunikációs csatornákon, hogy lényegében az uniós közbeszerzések nagy részét csak 8-10 család nyeri meg.
A polgárok egyre kevesebb hányadát lehet azzal „megetetni”, hogy a kormány „földre vitte az inflációt”, hiszen ha bemennek a boltokba, látják, hogy napról-napra magasabbak az árak. Az emberek egyre kevesebben nézik, hallgatják és olvassák a propagandát. A politológus véleménye az, hogy elkezdődött az alternatíva keresése az emberekben, és mára már valós politikai lehetőséget látnak a Magyar Péter vezette Tisza Pártban. Ő új színt hozott a közéletbe, hiszen ezidáig minden politikus csak beszélt arról, hogy le kell menni vidékre, ő pedig tényleg bejárta az országot, és pár hónap alatt közel 200 településre jutott el.
A jelenlegi helyzetet az emberek pénztárcája szempontjából elemezve elmondta, hogy az egykulcsos adórendszer a gazdagokat még gazdagabbá teszi. A 13. havi nyugdíj jelenlegi szisztémája is csak tovább növeli a szociális különbségeket, hiszen a 140 ezer forintos ellátásra jogosult, illetve a félmillió forint felett kézhez kapó kisnyugdíjas is megkapja a 13. havi ellátást.
A lehetséges jövőt felvázolva elmondta, hogy a 2026-os parlamenti választást a 106 egyéni választókerületben lehet megnyerni. Ezért fontosnak tartja, hogy a 12 300 magyarországi szavazókörbe mintegy 50 ezer embert kell delegálni ahhoz, hogy garantált legyen a választások tisztasága. A választási kampányban egy 4-5 hónapos, nagyon intenzív küzdelemre számít, és „olyan mocskos eszközök alkalmazására van kilátás, amelyet még Magyarország nem látott.” A Tisza Párt 106 egyéni jelöltje céltábla lesz, akik mögött profi csapatnak, komoly közösségnek kell állnia, őket segíteni kell majd a támadások elviselésében, ha ez nem fog működni, a jelölt megbukik.
Kéri úgy fogalmazott, hogy az eddigiek a Tisza Párt számára csak mézeshetek voltak, most jönnek majd a konfliktusok. Háromféle összetűzésre kell felkészülniük az ellenzéki párt tagjainak: konfliktusok a Fidesszel, a többi Tisza Szigetekkel (a jelöltek kiválasztása miatt), és viták a pártközponttal (hiszen odafenn nem biztos hogy ugyanazt a jelöltet forszírozzák majd, mint a vidéki terepen).
Jelen volt a rendezvényen Ruszin-Szendi Romulusz is, aki harcászati szempontból vette górcső alá a mindennapjainkat. Elmondta, aggódva figyeli azt, hogy esetlegesen az USA ki akar lépni a NATO-ból. Bár a magyar védelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát, de ez a pénz nemzetközi szinten nem nagy összeg. Utalt arra, hogy szerinte egy szövetséges nem elég, szót ejtett a budapesti memorandumról is, amelyben szavatolták Ukrajna függetlenségét és határainak sértetlenségét.
Nézői kérdések feltételére is akadt lehetőség, ahol a következő érdekesebb felvetásek és válaszok hangoztak el:
- Kérdés merült fel az elszámoltatással kapcsolatban, amelyre a politológus azt válaszolta, hogy szerinte padlássöprés lesz. Hozzátette: eddig mindenki megígérte az elszámoltatást, de senki sem hajtotta végre, pártállástól függetlenül. Ő Magyar Bálint tanulmánya szerint folytatná le az elszámoltatást.
- Volt kérdés arról is, hogy az egyházak mennyire fognak belefolyni a 2026-os választásba. Válaszként elhangzott, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint felére csökkent a magukat a nagy történelmi vallások valamelyikéhez sorolók száma. Ezek betudhatóak a közelmúlt botrányainak. Úgy gondolja, hogy csökkent azok száma, akiket az egyházak tudnak mozgósítani.
Az előadó azzal zárta mondandóját, hogy „a politika sokkal fontosabb annál, hogy a politikusokra hagyják.”
