Az elmúlt napokban egyre több hír jelent meg a hantavírusról, ami sokakban aggodalmat keltett. Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közösségi oldalán közzétett tájékoztatásában azonban hangsúlyozta, bár valós és komolyan veendő fertőzésről beszélhetünk, jelenleg nincs ok pánikra Magyarországon.
A miniszter ismertette, hogy a hantavírusok rágcsálók által terjesztett kórokozók, amelyek világszerte jelen vannak. Európában és Ázsiában elsősorban olyan típusok fordulnak elő, amelyek veseszindrómával járó betegségeket okoznak, míg az amerikai kontinensen egyes változatok súlyos légzőszervi és keringési elégtelenséghez vezethetnek.
A fertőzés jellemzően nem emberről emberre terjed. A vírus többnyire fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belégzésével jut a szervezetbe. Kivételt jelent az úgynevezett Andok-vírus, amely ritka esetekben szoros és tartós kontaktus során emberről emberre is átadható. A szakemberek szerint azonban ez sem viselkedik a koronavírushoz hasonló, gyorsan terjedő pandémiás vírusként.
Dr. Hegedűs Zsolt külön kiemelte, a hantavírus nem tekinthető „COVID 2.0”-nak. Míg a koronavírus cseppfertőzéssel és akár tünetmentes hordozók révén is könnyen terjedt, addig a hantavírusok többsége állatról emberre terjedő fertőzés. Az emberről emberre is átadható Andok-vírus esetében is csak szoros kontaktus jelent kockázatot, ezért a jelenlegi tudományos álláspont szerint rendkívül valószínűtlen egy újabb világjárvány kialakulása.
A tájékoztatás szerint Magyarországon a hantavírus-fertőzések ritkák. 2015 és 2024 között évente mindössze 2–16 esetet regisztráltak. Hazánkban elsősorban a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus fordul elő, az amerikai típusok természetes környezetben nincsenek jelen. Jelenleg nincs ismert magyar fertőzött, és nem tudnak olyan hazai személyről sem, aki kapcsolatba került volna a nemzetközi esemény érintettjeivel.
A mostani nemzetközi figyelmet egy óceánjáró hajón kialakult járványügyi esemény váltotta ki. A kontaktkutatás és a karanténintézkedések sokakban felidézték a COVID-időszak emlékeit, ám a nemzetközi egészségügyi szervezetek szerint a helyzet ugyan fokozott figyelmet igényel, de nem jelent COVID-szerű pandémiás veszélyt.
A miniszter arra is kitért, hogy a médiában emlegetett magas, akár 40 százalékos halálozási arány elsősorban az amerikai kontinensen előforduló újvilági hantavírusokra vonatkozik. A Magyarországon jelen lévő vírusváltozatok többnyire enyhébb vagy középsúlyos, vesét érintő megbetegedéseket okoznak.
A megelőzésben továbbra is a rágcsálók elleni védekezés a legfontosabb. A szakemberek javasolják az élelmiszerek zárt tárolását, a rések és nyílások lezárását, valamint a rendszeres rágcsálómentesítést. Fontos, hogy a rágcsálóürüléket ne szárazon söpörjék vagy porszívózzák fel, mert ez növeli a fertőzött részecskék belégzésének kockázatát. Helyette nedves fertőtlenítés ajánlott.
Dr. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, ha valaki rágcsálókkal szennyezett környezetben tartózkodott, majd láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás vagy hasi panaszok jelentkeznek nála, érdemes orvoshoz fordulni, és jelezni az esetleges kitettséget. A tájékoztatás szerint jelenleg nincs olyan járványügyi helyzet, amely tömeges oltási programot vagy kötelező védőoltást indokolna.
A miniszter végül arra kérte a lakosságot, hogy kizárólag hiteles forrásokból tájékozódjanak, és ne terjesszenek ellenőrizetlen, riogató információkat.
Fotó: NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ (ragcsalo-rovarirtas.hu)
